Rainer Maria Rilke: Levelek egy fiatal költőhöz (1. levél)

"elég, amint mondtam, éreznie, hogy írás nélkül is tudna élni, s akkor egyáltalán nem szabad írnia"

Maradok tisztelettel...

Megvárhattam volna az egy évet, hogy írjak egy egyperces egysorost.

Hiányzik az írás, hiányzok én, hiányzik az anyanyelvem. A borító nélküli, rongyosra tépett Cinca Muzsikus, az Ágas-bogas-erdő, apám meg-megbotló nyelve az Andersen-díj célegyenesében és anyám halkuló hangja a párnán.

29 éves lettem. Két pánikroham között önmegvalósítani kéne. De a 29-hez vezető év rázós volt. Olyan rázós, hogy karakterek nélkül maradt. Két és félezer kilométerre innen onkomarkerekben és tüdőkapacitásban számoljuk a napokat, itt felújított négyzetméterben, mert egy 150 éves viktoriánus ház makacs, mint egy hegyi öszvér. Talán új környezet kéne, ahol nem hívnak fel reggel, hogy ma sajnos nem tudok dolgozni jönni, mert felvágtam az ereimet. És köszönöm, több petíciót sem kérek házasság és kipotyogtatandó gyerek ügyben.

Engedtessék meg nekem, hogy magamhoz öleljem elhalványuló huszonéveim tökéletlen foszlányait, elcsendesedjek a félelmemben, hogy hangosabban kopogjanak a karakterek.

Maradok tisztelettel: lusta, menthetetlenül tévelygő...

... és ígérem, hogy soha többet nem zabálom magam hányásig!

U.i.: A kép forrása Whistler mamája a tumblr-en. Nézzétek meg! Nagyon jó! Művészet a teremőr néni szerint!

kuplé

"És csattognak a vitorlák valamerre, parti vizeken, és lobog a lányok haja, ahogy meg-megrázzák a fejüket a mozi sötétjében, és járják a foxtrottot villanyfényes városokban. És hogy lobog, lüktet, mély, titkos nyugalommal az életünk a csillagok alatt. Egy tóparti kastélyra gondoltam, a hegyek között, ahol negyvenéves leszek, és vászonra fogok festeni valódi olajfestékkel, és cigarettázom, és jó detektívregényeket olvasok, és nagyszabású életemhez bizonyos tekintetben állandóan szól a dzsezz."

Ottlik Géza

A kis sün sütőtök gnocchija zsályás beurre noisette-el

„Tél lett. Vastag hótakaró borította a földet. Az erdei állatok éheztek és fáztak.

Mit tett a kis sün? Tüzett rakott. Sütni való tököt vett elő. A tököt felvágta, magvait kikaparta, húsát kis darabokra vágta. A tökdarabokat megsütötte. A tökmagot megpörkölte.

Mit tett ezután a kis sün? Hócipőt húzott, bundát öltött, és a fejét bekötötte kockás sáljával. Az illatozó sült tökdarabokat tálcára rakta, és kiült odúja elé.

-          Itt a finom, forró, méz-ízű eledel! – rikkantotta.“

Mindig is akartam egy irodalmi gasztroblogot. Oh là là! A Gőgös Gúnár Gedeon, az olasz gnocchi, a francia „mogyoró vaj” és őszi perverzitásom, a sütőtök irodalmi-kulináris találkozása.

Egy újabb végtelenül „eccerű” recept pajkos hugincám receptárába.

Vallomás következik: én a gnocchifőzést szerencsejáték szerűen űzöm. Vagyis nem sok reményt fűzök hozzá. Vannak dolgok, amit nem kell erőltetni. De ez a sütőtökös változat a szívügyem. 

Hokkaido tök (Onion Squash)

Hozzávalók (2 személyre, mint mindig):

1 kisebb tök, sütés után, megtisztítva kb. 400 g

1 tojás

½ csésze liszt*

1 nagy csokor friss zsálya

1 csipet reszelt szerecsendió

100 g teavaj

Ahogy a kis sün halad ezzel a recepttel:

1. A sütőtököt nagyobb darabokra vágom és 160°C-on puhára sütöm. Ha megsült, könnyen lehúzom a héját (megkímél a nyers hámozás komoly izommunkájától). Itt kell egy kis ravaszság a dologhoz. Attól függően, hogy milyen tököt használunk, a végeredmény elég vizenyős lehet, ami azt eredményezi majd, hogy túl sok lisztet vesz fel a tök és a végeredmény egy lisztízű parittyatöltelék lesz. Ha sok időnk van, akkor a tököt átültetjük egy szűrőbe és a gravitációra bízzuk a dolgokat. Ha azonban halaszthatatlan ehetnékünk van, akkor a sült tökhúst késes betétű robotgépben pürésítjük és egyszerűen felmelegítjük és sűrűn kevergetve elpárologtatjuk belőle a felesleges vizet.

Én hokkaido tököt használok, ami nagyon sűrű állagú, és a tojás nélkül le sem tudnám pürésíteni.

A tökpüré állaga a tojás hozzáadása után

2. Ha a tökpüré megfelelő állagú, hozzáadunk egy tojást, egy csipet szerecsendiót, és egy kis marék felaprított, friss zsályát és kis adagonként a lisztet. A legegyszerűbb ha fakanállal dolgozunk. A tészta akkor jó, ha nagyon puha marad, de kézzel formálható. Én lisztezett kézzel mogyorónyi golyókat formálok, majd kissé elnyújtom a tenyerem között és végül egy villa hátlapjával végiggörgetem egy lisztezett  munkafelületen. A villa nyoma adja a gnocchi jellegzetes bordázottságát, és egyben jelzi a tészta megfelelő állagát is. Ha a tészta elég puha ahhoz, hogy erőfeszítés nélkül bordázzuk, valamint meg is tartja a formáját, nagyot már nem hibázhatunk. 

A "működőképes" tészta állaga

 3. A teavajat a zsályalevelekkel lassú tűzön melegítjük, amíg a vaj enyhén barnás színt és mogyorós, diós aromát kap.  

Gnocchi art

4. A kifőzött gnocchikat a zsályás beurre noisette-be forgajtuk és azonnal tálaljuk.

Itt a finom, forró, mézédes eledel!

 *Az „1 csész ez”, „1 csésze az” típusú mértékegységgel főleg amerikai receptekben találkozunk. Ez nem azt jelenti, hogy az amerikaiak képtelenek lennének decimális egységekben gondolkodni, egyszerűen csak praktikusak. Egy „csésze-mérce-szett” kézenfekvő megoldás az olyan kísérletező és a recepteket nagyvonalúan kezelő főzőcskézőknek, mint én. A sütőtök gnocchi esetében a „fél csészémet” megmerítettem liszttel a „Majd meglátjuk mi lesz felkiáltással!”. És pont elég lett.

Az amerikai „fél csésze” (1/2 cup) európai csésze esetében 150 ml-t jelent.

Beurre noisette – francia kifejezés, szó szerint fordítva „mogyoró vajat” jelent. Az angol brown butter-ként emlegeti. Mindkét elnevezés a folyamat egy fontos mozzanatát emeli ki. A vajat lassú tűzön melegítjük, amíg aranybarnás színt kap és enyhén mogyorós, diós aromájúvá válik.

Fontos hogy teavajat használjunk. A vaj elnevezés legalább 80%-os zsírtartalom fölött létjogosult.

Magányos nők tésztája avagy sütőtökös gombás linguine

Ez az egyik kedvenc tésztám. Gazdag, krémes, sós a parmezántól, édes a sütőtöktől és friss a borstól és a zöldfűszerektől. Jon, a főszakácsunk készítette nekem, egy ajtócsapkodós nap után, amikor Robot hátrahagyva a kávézóba menekültem vigasztalásra. Ezért a magányoz nők tésztája név. De gyakran készítem ezt, ha Rob sörözni indul, és enyém az egész lakás. Ez a tészta sikamlósan krémes, izzóan narancssárga és üdítően zöld egyszerre. Tökéletes kezdete egy párnaszorongató estének!

Persze nem kell, hogy ennyire lírai magasságokba emelkedjünk. Közeleg a sütőtökszezon és felháborító, hogy mifelénk a sütőtököt csak megsütik, és kész. Egy jó sült tökön nem lehet hibát találni, de azontúl rengetek izgalmas formában kerülhetne az asztalra. Például gomba és sütőtök. Én sosem tettem volna egymás mellé a kettőt, de működik. Valójában egy végtelenül egyszerű recept, ahol a kiváló hozzávalók önmagukért beszélnek.

Hozzávalók (kb. 2 személyre, ha mégsem vagy magányos):

Linguine (a linguine az én személyes perverzitásom, spagetti is megteszi)

1 kisebb sütőtök * (a sütéshez olívaolaj, rozmaring, fokhagyma)

5-6 fej gomba

200 ml tejszín

2-3 ek parmezán **

1 csipetnyi kakukkfű

1 nagy marék apróra vágott petrezselyemzöld és/vagy metélőhagyma

Só, bors

Ha nincs parmezán, és különböző okokból soha nem is lesz, akkor ez a recept jól működik bármilyen kék sajttal is (Niva, gorgonzola). Viszont csinyján bánjunk vele!

Ahogy én haladok ezzel a tésztával:

1. Meghámozom a sütőtököt és 1.5 x 1.5 cm-es kockákra vágom. Ez magyarul falatnyit jelent. Meglocsolom olíva olajjal és bedörzsölöm sóval és borssal. Mellédobok pár szár rozmaringot és fokhagymagerezdet, amit nem hámozok meg csak kicsit összeroppantok egy kés lapjával vagy a mozsaram döngettyűjével. 170 ºC-on puhára sütöm. Ez kb. 15-20 perc. 

Édesen sós, vajpuha sütőtökfalatok

2. Ezalatt bőven van időm felszeletelni a gombám, és felaprózni a metélőhagymám és a petrezselymem. (Valamint előkészíteni a filmet, könyvet, magazint, behűteni egy könnyű fehér bort.)

3. Ha a sütőtököm kész, kiszedegetem a rozmaringot és meghámozom a fokhagymát. Innentől kezdve felgyorsulnak az események.

4. Odateszem a tészta főzővizét, és mialatt a tészta fő, a mártásunk is elkészül.

5. Serpenyőben felmelegítek egy kevés olívaolajat és pirítani kezdem a gombám. Nálam a gomba mindig vajban sül, de ez esetben a tejszín miatt minimálisra csökkentettem a zsírmennyiséget. Szóval ott tartottam, hogy addig pirítom a gombám, amíg egy kis színt kap, de még megőrzi az állagát. Ekkor sózom, borsozom és meghintem egy csipetnyi kakukkfűvel. Ráöntöm a tejszínt és krémes állagúra sűrítem. Ez nem tart tovább egy percnél.

Fontos azonban, hogy tisztességes, sűrű tejszínt használjunk. A főzőtejszínnek is biztos megvan a helye valahol, de nem egy tésztaszószban. Ha a tejszínt leredukáltuk, levesszük a tűzről, és hozzáadjuk a parmezánt. A parmezánt nem főzzük és fontos megtanulni, hogy a modern konyhákban a parmezán inkább ízfokozóként, mintsem sajtként van jelen. Kóstoljunk! Egy jó tésztaszósz erőteljes, hiszen a tészta kicsit tompít majd az ízeken, és így nem kell belefojtanunk szerencsétlen tésztát a szószba. 

A tökéletes állagú gombamártás (ami a tésztán is marad)

6. A tésztát leszűrjük, de mindig fogjunk fel a egy csészényit a forró tésztaléből. Ez az olasz nonnák örökérvényű tészta-trükkje. A tésztát nem öblítjük le és nem olajozzuk, hanem forrón beleforgatjuk a szószba. Ha túl sűrűnek és tapadósnak találjuk, akkor belelöttyintünk a forró, keményítőtől gazdag tésztaléből és a kívánt állagúra hígítjuk. De ismétlem, a szósznak a tésztán a helye, nem a tányér alján!

7. A gombás tejszínes tésztára halmozzuk a sütőtököt, és meghintjük a zöldfűszerekkel.

8. Jéghideg fehér borral öblögetjük és élvezzük, hogy miénk a távkapcsoló, a kanapé és mindennapok luxusának illúziója. 

Sütőtökös gombás linguine

 *Sütőtök tipp: Itt rengeteg sütőtökből válogathatunk, melyek aprók és jól használhatók egyszeri főzéshez. Mifelénk a sütőtök gigászi nagyságokig fajulhat (valamiért a háztáji kertészet előnybe részesíti a méretet a minőséggel szemben). Ha egy nagyobb sütőtökkel nézünk farkasszemet, érdemes előre dolgoznunk. A fent leírtak szerint megsüthetjük sütőben, sóval, borssal, fokhagymával és fűszerekkel, és egy részét lefagyaszthatjuk. A későbbiekben csak újra felmelegítjük forró sütőben és gazdagíthatunk vele tésztát, rizottót.

Egy részét kevés vajon megpárolhatjuk és püréként fagyaszthatjuk. Receptek hamarosan!

**Parmezán tipp: A parmezán nem olcsó, és valószínűleg ez az egyik oka, hogy otthon nem terjedt el a mindennapokban. Azonban a parmezánt érdemes másként kezelni, mint a könnyebb, kevésbé karakteresebb sajtokat. Igazán mély, egyedi ízt ad a legegyszerűbb  hozzávalóknak és a jó hír, hogy valóban nem kell belőle sok. Sőt, az eltúlzott parmezántól hányás ízű lesz minden (elnézést a vulgaritásért), így mindig kóstoljunk, mielőtt „csak még egy csipetnyit“ dobunk az ételhez. Valamivel olcsóbb megoldás lehet egy érett pecorino. Mindkét sajt nagyon kemény és a zsírtartalmuk 32% körül mozog. Mivel a pecorino juhtejből készül, érdemes a szlovák juhsajtok között szétnézni. Valószínűleg találunk egy hazai, kevésbé drága, de egyaránt remek sajtot. Én gyakran főzök parmezánnal, ennek ellenére egy 150 g-os csomag egy-két hónapig is elég. Sose vegyünk reszelt parmezánt. Általában a gyengébb minőségű sajtokat dobják piacra ilyen formában (ez az árban azonban nem mutatkozik meg) és reszelve sokat veszít az aromájából. Azonban kézi reszelővel se vesztegessük az időt. Én nagyobb darabokra vágom a tömböt és késes betétű robotgépbe dobom. Ha csak tálaláshoz szeretnénk használni, akkor mutatósabb, ha krumpli hámozóval parmezánpelyheket gyártunk.

Lazac Zsuzsi talányos sikertörténete avagy Komfortos mennyország

Mert könyvajánlót olvasni jó!

A The Lovely Bones egy szívmelengető regény a kritikák szerint. Kiindulási helyzet egy megerőszakolt kiskorú és gyászoló családja. Tehát, ha egy könnyű, nyárvégi, erőszakolgatós olvasmányra vágytok, kérlek, ne hagyjátok magatokat lebeszélni.

Én nem olvasok magyarra fordított kortárs angol nyelvű irodalmat, mert…

1. műfordításhoz mű kellene…

2. amit egyesek műfordítás néven elkövetnek, az valószínűleg a Google fordítónak is menne

… de a címnek utána néztem: Komfortos mennyország (ha valaki a lentebb leírtak után is erőt érez magában).

„Alice Sebold regénye az amerikai megjelenés után olyan eladási adatokat produkált, hogy képes volt Stephen Kinget és J.K. Rowlingon is maga mögé utasítani, bebizonyítva ezzel azt, hogy a szépirodalom nem halott.” Nem, kedves Port.hu, bizonyítva ezzel, hogy fogalmuk sincs a szépirodalom fogalmának mibenlétéről, valamint bizonyítva az amerikai oktatási rendszer súlyos hiányosságait. De azért azt feljegyzem magamnak, hogy Stephen Kinget Dosztojevszkij mellett szépirodalomként emlegetjük.

Gondolom mindenki hallott a híresen hírhedt A szürke ötven árnyalatáról. Fifty Shades of Grey. Szó szerint lemagyarítva, annak ellenére, hogy a „grey” ez esetben a főperverz, Mr. Grey neve. Végül is nem számít, az angol irodalmi színvonalat a legkontárabb magyar fordító sem tudja mélyebbre döngölni az irodalmi posványosba. Esetünkben a fordító bölcsebb és a kis Susie Salmon neve Susie Salmon marad, megkönnyebbülésünkre, különben a kis Lazac Zsuzsi mesélné történetét, a mennyországból lógatva lábát boldogan.

A történet, mint már említettem nagyon szívhez szóló. A kis Susiet megerőszakolják és meggyilkolják, a családja gyászát a mennyből nézi végig és sanyargatja a mi kis szívünket. Ez így rendben is van. Susie azonban nem tud szabadulni az élettől. Te, a kis naiva azt gondolnád, maradni szeretne, hogy fogja a családja kezét, vagy leleplezze a gyilkosát. De nem, ő vissza szeretne jönni, hogy lefeküdjön a barátjával. Mi más szabadíthatná fel egy megerőszakolt, meggyilkolt tizenéves lány szellemét. Így átveszi egy leszbikus barátnője teste felett az uralmat és megtörténik a katarzis.

Nem vagyok a szertartásos könyvégetés híve, de kezdem azt hinni, most kicsit meginogtam.

Talán a történet kicsit sántít, de én őszinte örömmel olvasok könyvet magáért a prózáért, a szavak játékáért, az irigységért, amikor azt gondolod, ezt neked kellett volna papírra vetned.

Sebold megkímélt az irigységtől, de azért engedjetek meg néhány gyöngyszemet. Elnézést a szabad fordításért, de én az angolul megírt remeket tárgyalom. Könnyen meglehet, hogy a magyar fordítás egy irodalmi kuriózum. Sőt, biztosan az.

Sebold különösen a szemek önálló kis életének megragadásával kápráztat el. Szó szerint. Néhány hasonlat után valóban csillagokat látok... vagy tüzes vaskarikát.

“Her eyes were like flint and flower petals.”- "A szeme, mint kovakő és virágszirom"… vagy kvarckavics és virágszirom?  Vagy most az egyik szeme ez, a másik szeme az?

“Her pupils dilated, pulsing in and out like small, ferocious olives.”

"A pupillái kitágulva lüktettek, mint kicsi, kegyetlen olajbogyók." Jaj, ne, mint kegyetlen olajbogyók??? Csak nem azok a vérengző olajbogyók, amelyektől mindnyájan rettegünk?

„The tears came like a small relentless army approaching the front lines of her eyes. She asked for coffee and toast in a restaurant and buttered it with her tears.”

"A könnyek úgy áradtak, mint egy könyörtelen hadsereg megközelítve a szeme sarkát. Az étteremben kávét és pirítóst kért, és megvajazta a könnyeivel"… Igen, a pirítóst vajazta meg a könnyeivel, csak hogy teljesen világos legyen. 

Tapasztalatom szerint a könyv szereplői két dolgot tesznek előszeretettel: nevetnek, ami azt jelenti boldogok, vagy sírnak, ami azt jelenti, vaj kell a pirítósra.

U.i.: Bevallom, sosem értem a könyv végére. A hiányzó tudásmorzsákat más mártírok könyvajánlóiból csippentettem fel. Mert könyvajánlót olvasni jó! 

Sys receptkönyve – tőlem neked - szerelemmel

Kulináris szellemi alkotás és ihletforrás egyben, legdrágább húgomnak, és a hozzá hasonló mindennapi hősöknek.

Egyetlen nehézséggel küzdök itt. Az a fajta vagyok, aki, szemre főz. Drága Sys, kezeld ezt, mint ihletforrást, amolyan „guideline“ inkább, mintsem földrajzi pontossággal rajzolt térkép.

Kevés méricskélés lesz, de sok szöveg, mert az én kuglófkirálynőmnek még sok tanulnivalója van!

Chorizoval "mázolt" lencsesaláta házi lepénykenyérrel

Azért írom „házi“ lepénykenyérrel, mert itt általában csinos indiai papírba csomagolva vesszük, amit aztán két perc alatt felmelegítek, vagy ha nagyon igényes akarok lenni, akkor nedves sütőpapírba csomagolva a sütőbe dugom. Ezt naan néven forgalmazzák és Dél-Ázsiában egyszerűen csak kenyeret jelent. Az én kenyerem inkább roti, mert keletlen és serpenyőben sütöm, de a részletekbe most ne menjük bele, és nevezzük csak lepénykenyérnek.

Lepénykenyér (kb. 6 darabhoz):

250 g liszt

2 kk sütőpor

1 kk fekete hagymamag

100 g joghurt

75 ml víz

A fekete hagymamag természetesen opcionális, de ha valahol ráakadsz, ne hagyd ott. Enyhén hagyma íze van, de annál sokkal roppanósabb, borsosabb. Angolul nigella seeds, ami Robot nem hagyja nyugodni, és mindenáron Nigellával akarja összefüggésbe hozni... eddig sikertelenül. Helyettesítheted száraz serpenyőben pirított köménymaggal, vagy szárított korianderlevéllel, esetleg felaprózott friss fűszernövénnyel (olyannal, ami jól bírja a „gyurkászást“ – kakukkfű vagy rozmaring).

Mivel itt a legkisebb joghurt is 200 g-os, én az egészet belekeverem a tésztába, és ennek függvényében lötyögtetek hozzá egy kis vizet. Egy nagyon lágy tésztát kapunk, azt mondanám lángos tészta állagút. Egy kicsit pihenni hagyjuk, majd hat egyenlő részre osztjuk és 3-4 mm vastagságú köröket nyújtunk. Száraz serpenyőben pár perc alatt kész is van. Mindig melegen tálaljuk, ezért ha az itt következő lencsesalátához készítem, akkor nálam ez az utolsó lépes. Csak akkor sütöm ki a kenyeret, ha a saláta már készen van. 

Zöldek és pirosak...

Chorizoval mázolt lencsesaláta

Hozzávalók, az olyan szupermarket-hősöknek, mint én:

Chorizo, bacon, puy-lencse, koktélparadicsom, feta, petrezselyemzöld, avokádó, chili

Hozzávalók, az olyan kertel rendelkező tisztességes állampolgároknak, mint a családom:

Kolbász (lehetőleg enyhén csípős, füstöletlen, vagy csak enyhén füstölt főzőkolbász. A lényeg, hogy ne domináljon túlságosan)

Húsos, füstöletlen szalonna (lehet előfőzött is. Én csak azért dobtam bele két szeletet a salátámba, mert már két hete ott száradt a hűtőmben)

Lencse (Barna vagy zöld lencse, a lényeg, hogy megtartsa az állagát és ne főjön szét) Általában egy adag lencse 70 g-ot jelent

Paradicsom (érett, finom, napédes paradicsom)

Feta (bármilyen puha, fehér sajt)

Avokádó (ha neked is kallódik egy túlérett a hűtődben)

Petrezselyemzöld, chili, esetleg újhagyma

Mézes-mustáros salátaöntet:

2 kk mustár

2-3 kk méz (ízlés szerint, mindig kóstolj!)

2 kk olívaolaj

Só, bors

Ahogy én haladok ezzel a vacsorával:

1.Elkészítem a lepénykenyér tésztáját.

2. Odateszem a lencsét főzni, egy gerezd fokhagymával és babérlevéllel.

3. Serpenyőben olaj nélkül, mérsékelt lángon pirítani kezdem a felkarikázott kolbászt és az apróra csíkokra vágott szalonnát. Kiolvasztom a húsokból az összes zsírt, aztán feljebb tekerem a lángot és rápirítok (remélem érthető a szaknyelv, kunc-kunc). Ha kész, a serpenyőt félrehúzom.

4. Felszeletelem a paradicsomot, az avokádót, felkockázom a fetát. Apróra vágom a petrezselyemzöldet (jó sokat) és kimagozok egy piros chilit és felaprózom (inci-fincikre).

5. Elkészítem a salátaöntete.

6. Kinyújtom a tésztám és odateszem a vasserpenyőm melegedni.

7. Leszűröm a lencsém és még melegen összeforgatom a húsokkal a serpenyőben, hogy felvegye az ízes zsírokat, pörcöket, majd még melegen beleforgatom az öntetem is. A hüvelyesekre általában érvényes, hogy sokkal jobban ízesíthetők még kihűlés előtt.

8. Közben elkezdem kisütni a kenyerem a száraz serpenyőben, a készeket alumínium fóliába csomagolom, de egy konyharuhát teszek alá (mármint a fólián belül), mert azt akarom, hogy meleg maradjon, de ne nedvesedjen meg.

9. A lencséhez keverem a paradicsomot, sajtot és avokádót. Kóstolj! Ízesíts, ha kell! Egy tálra rendezem és megszórom rengetek petrezselyemzölddel és chilivel (csak a színek kedvéért).

10. Általában ennél a pontnál már a lepényem is kész!

Tamtaratamtamtamtaráááá!

Ott lapul a lepény

Széljegyzet:

A puy-lencse most nagyon divatos, legalábbis az olyanok körében, mint én. Mert ki mond már olyat, hogy ez a bab most nagyon menő??? A kulináris kételkedők azt mondanák, főleg azért, hogy fél kiló lencséért háromszor annyit kérhessenek el, mint egy tisztességes zöld lencséért. De, nem kell áztatni (mondjuk a Larousse szerint egyik lencsét sem kell), nem fő szét (ahogy a barna, vagy zöld lencse sem) és apró márványzatával egyszerűen szép! A Puy egyébként az a francia vidék, ahol termesztik. És a franciák tudnak valamit! (De akkor miért eszik meg a csigát???)

A csudálatos Puy

U.i.: Ja, küldöm a hagymamagot...

U.i. utóirata: Jaaaaaaaaaaaaj, ez nagyon hosszú!