Anyu, Apu, Sysy, Tomi, remélem rajtatok kívül más is van itt! Bár Apuban nem vagyok biztos...)
Ez az oldal azért született, hogy elmeséljem az au-pairként töltött mindennapokat. Az első hónapjaim annyira bizarra sikeredtek, hogy úgy éreztem, nem foszthatom meg tapasztalataimtól a fekete-humor rajongóit. Aztán a dolgok úgy alakultak, hogy kedvem volt, de időm nem az írásra.
Január végén, a legutóbbi családváltásom idején aztán lehetőség támadt az önmegvalósításra. Mozgósítottam is a technikai team-et, a világ legédesebb és legbosszantóbb pasiját, Tomit, hogy dobjon már össze nekem egy interaktív naplót. Mert nem szégyellem bevallani, lövésem sincs, hogy működik ez a dolog. Az oldal egy este alatt el is készült.
Hát én nem! Ha egyszer elkezdek írni, megállíthatatlanul hömpölyögnek végig rajtam a gondolatok… de elkezdeni.
És itt jön a nagy szerzők körében is oly divatos köszönetnyilvánítás. Köszönettel tartozom Sophia Omának és Tjeu Opának a Hornban töltött egy hétért, mely annyira unalmasnak és eseménytelennek bizonyult, hogy arra kényszerített: ÍRJAK! Ha tudnák hollandul, akkor hollandul harsognám: „danche well!” – vagy valahogy így.
Akkor csapjatok a lecsóba. Olvassatok és írjatok! Pletykák, történetek és vélemények iránti kíváncsiságom kielégíthetetlen. A kritikát nehezen bírom, de szívesen osztom.
Amennyiben au-pair vagy, és erre tévedsz, mindenképp keress meg!
Anyu, ezen az oldalon tilos a kérdezősködés!
2010. február 24, Horn, Hollandia, 0:30
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése