2012. február 13., hétfő

Exclusive részletek a naplómból

„Megsütöttem a fánkot... kidobtam a kukába. Mint egy olajjal átitatott rántott szivacs enyhe élesztőgomba bukéval.“

„Kedves Malév! felszólítással írok levelet a megboldogult légitársaságnak. Hogy csődbe mentek a fenekem alatt... láttunk már ilyet (talán nem a fenekem alatt, de láttunk már ilyet). Na, de hogy, olyan sutyiba menni tönkre, hogy még egy e-mailre sem futja. Én elhiszem, hogy otthon tele volt velük az éter, de a BBC kevésbe volt érdekelt az ügyben. Azok után, hogy lepergettem a jegyek árát – az adminisztrációs díjjal együtt – elvárnék egy e-mailt: Kedves utazásról és házikolbászról álmodozó ügyfelünk, ez most nem fog összejönni.“

„Tudom, hogy megfogattam, hogy aktivizálom magam, most mégis Julie&Julia-t bámulom… az új TV-n, ami kenyér helyett érkezett egy szombat délután. Akciós volt. Meg egyébként is rögbi akármi van műsoron (kiszorítva a Malévet). Kell a nagy képernyő, hogy jobban lássák a labdát. Labdát? Az üldözött tojásgyümölcsöt. Szóval, hogy jobban lássák a labdát, amit azután úgyis egy pubban ülve bámulnak, ahonnan este 10 óra tájban térnek haza indokolatlanul nagy mennyiségű kínai takeaway kíséretében, és egy papírzacskónyi garnélás pirítóssal, melyet „because I love you” felszólítással adnak át.
Visszatérve a filmre. A kanapén ülsz, kókusztejes főtt rizst és leárazott epret majszolgatva, tovább halogatva a szellemileg és testileg aktív életmód lehetőségét újabb 24 órával. Hát a film az megint csak rólad szól. Legalábbis azt hiszed (sok más ezer szellemi sivatagban szikkadó nőneművel együtt). Mert te is kreatívnak hiszed magad, sosem fejezel be semmit és nem tudnál megölni egy homárt, viszont ezen a kókusztejes estén elhiszed, hogy ki tudsz csontozni egy kacsát.”

szellemileg inaktív


„Ma skypoltam a húgommal. Így köszönt be: Na, mi van te büdös szar. Szeretném hinni valóban technikai gondokkal küzdött…”
                                                  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése