Az előkészületek és annak hiánya

Igazolt hiányzás. Hosszú hallgatásom oka Afrika, annak is északnyugati csücske, ahol a jó öreg Európa csókolja homlokon a délibábba burkolódzott fekete kontinenst... a Gibraltár csókjától elpiruló Marokkó, annak is legvörösebb városa Marrakesh (Marrákes). 

Most, hogy ilyen költői bevezetést rittyentettem, be kell vallanom, hogy én „itten“ csak áldozat vagyok. Az út Rob szülinapi ajándéka, én meg csak feláldozódtam. Ha most gúnyos mosolyra vetemednél, akkor emlékezz csak vissza az oltásokra, amit elszenvedtem a célállomás érdekében.

Még az út előtt igyekeztem volt beszámolni az előkészületekről, de részemről azok valahogy elmaradtak. Pakolásként sikerült egy 5 pólóból és egy rövidnadrágból álló kupacot halmoznom a szoba sarkába, amelyet aztán Rob gondosan elhelyezett a bőröndünk zsebében. Én ezzel készen álltam. Itt kapna helyet a szokásos kántálásom arról, hogy én milyen rettenetes utazó vagyok. Az a fajta, aki csak felpattan a fapadosra, aztán meg zavarodottan ácsorog a repülőtér neontáblái alatt. De engem nem könnyű zavarba hozni, még nehezebb elveszteni, és ez esetben még útikönyvvel is felfegyverkeztem a sikeres tavaszolás érdekében, amit a gépen át is lapoztam. Tőlem többet senki ne kívánjon.

Rutinos rutintalanságom ellenére is nyugtalanított valami Marrakesshel kapcsolatban. Úgy fogalmazhatnánk, hogy baktériumok és vírustörzsek mikroszkopikus képe motozott bennem, melyek főleg orálisan támadnak. Értsd: mit eszem majd, hogy életben maradjak, úgy, hogy közben ne dögöljek bele?

Ezen töprengtem a London Luton Real Food Co. néven „csúfolt“ étkezdéjében, ahol sikerült egy gyerekreggelit kikönyörögnöm (mert a felnőtt kombóról úgyis levetettem volna a félig zöld paradicsomot, a ki tudja mivel töltött kolbászt és a babot, mely valljuk be, nem a legjobb ötlet egy zárt légterű gép fedélzetén). Itt, az agyamra telepedett vérhas vírus ködén át derengett a felismerés: a napokban kulináris vészhelyzet léphet fel! Megadóan bámultam Rob asztalra pottyant babszemére. Az sokat sejtetően kacsintott vissza rám.

A prüttyögő pocak története hamarosan következik...

... amennyiben dobtok egy tiszteletteljes szavazatot itt... köszönöm xxx.