A szokásaim rabja vagyok! Igaz, hogy ezek a szokások olyan gyorsan változnak, mint a hazai szexikonok méretei egy playboy fotózás után. De így szép a börtönélet! Most kulisszatitkok következnek! Azért még ne küldjétek tovább a linket. Nem a nem létező szexuális életem kerül boncasztalra.
Mielőtt bármiféle irodalmi, írói, alkotói tevékenységbe kezdenék, mindig átrágom magam az előző bejegyzésemen. Úgy másnapos szemmel. Szagolgatom, csócsálgatom, farkasszemet nézünk, aztán darabokra szedem. Rituálé, agytorna, beteges önimádat, kínzó maximalizmus… nevezd, aminek akarod. A tegnapi miatt én kérek elnézést. Erőltetett, túlzóan finomkodó és a kommunista cenzor valószínűleg irigykedve döfött volna le a ceruzájával. Csupa, csupa pirossal áthúzott mondat, a virtuális szemetesbe hajított gombóccá gyűrt word dokumentum, félbe harapott vélemények, cukormázas galacsingolyók. Nem túl hosszú blogírói pályafutásom elején, nem feltételeztem, hogy ez ilyen nehéz lesz. Anyámmal a legritkább esetben vitatom meg, miért jó szakadt farmerban segget rázni egy fülledt éjszakán. Tomi egy füstölgő cigi láttára kapott vérszemet, és tegnap a fb-on vívtunk egy olyan csatát, ahol nem tudtam, hogy most én vagyok a bika, vagy a torreádor. Remélem mindenki élvezte az összecsapást. Akire fröccsent egy kis vér, az legközelebb ne üljön olyan közel. És van jó pár olyan ember, akit igencsak feljavítottam már. Nyugodtan nyithatnék egy sebészeti magánpraxist. Nincs megelégedve a pszichológiai derékvonalával? Szarkalábas a humorérzéke? Megereszkedett az önbizalma? Lépjen be az életembe! Ha egy hajóba kerül velem, újjáalkotom! De emberek! Nem tudom a blogot mindenki szája íze szerint formálni. Magadra ismertél? Tartsd titokban! Senkiről sem mellékelek útlevélképet! És ha nem tetszik? Szólj be, mint ez az idióta itt a chatboxomban. Pironkodom kicsit a közönségességem miatt. De nem értem, hogy egy holland, angolul prüszkölő internetzsivány, mihez képest alkot véleményt. És még ha csak az oldalamról? De rólam. Mert az utolsó két szava, a szűkös holland argó gyöngyszeme, és mindennek titulál, csak éppen kisasszonynak nem.
Talán egyszerűbb lenne törölni az üzenetét, és elkönyvelni annak, ami. De joga van a véleményéhez, ahogy nekem is a saját gondolataimhoz.
ne szabadkozz, Te szabad vagy!
VálaszTörlésIsten őrizz, hogy változtass a stílusodon, a "tartalmadon" - kérlek, folytasd!
talán önző kérés ez az irodában kuporgó monitorarcútól, de még mindig feldob minden egyes bejegyzésed, és újraolvasom a legjobb sorokat. :)