Kedvenc és egyetlen ügynökömet idézném: „Neked sosem unalmas az életed, vonzod a hülyéket!” És hogy milyen igaza van!
Ma délután még abban reménykedtem, hogy egy furcsa társasjátékról mesélek majd: Sjoelen néven fut a holland nyugdíjas piacon.
Ehelyett most küszködök az indulataimmal, és a lökött host familymről írok. Sőt, talán még korábban kéne kezdenem. Jelenlegi családommal a hétvégén vagyunk egy hónaposak (ha megérjük). Én szeptemberben érkeztem a fapapucsosok hazájába, és négy hónapot robotoltam egy elmebeteg libánál. Ígérem, hogy a közeljövőben ezt a történetet is megosztom Veletek. Elég legyen annyi, hogy viharos körülmények között érkeztem Hattembe, egy kissé zavaros, de nagyon kedves családba. Anyuka fekete, apuka fehér (csak vicc volt, hollandot akartam írni), a gyerekek krémszínűek. Egy 12 éves ikerpár és egy 5 éves kisfiú felügyeleti jogát kaparintottam meg. Az előző állomásomhoz képest, ez a hely főnyereménynek tűnik, de… És itt jön ez a rohadt DE!
Jaj, annyi az előzmény, hogy is bogozzam ki? Én vagyok a harmadik au-paire a családnak, akit Csilla közvetített ki. Az első lány egyszerűen elmebeteg volt. Ki az, aki visszautasít 3 hét ingyen-nyaralást Olaszországban? Ő három hónap után lelépett. Könnyeket ne ejtsünk miatta. A következő lányt (innen is puszillak Alíz) 6 hónap után elszólította a szerelem.
És jöttem én, az idióták mágnese. Én jól érzem magam náluk, és ők is szeretnék, ha maradnák. Csak valahogy Csilláról feledkeztek meg! Olyan szinten, hogy nem állnak szóba vele! Az ügynökömmel! Aki odaküldött hozzájuk! Ha figyelmen kívül hagyunk közvetítési díjakat, emberséget vagy egyszerűen jómodort, akkor is felfoghatatlan amit művelnek! Teljesen lehetetlen helyzet elé állítanak! Amennyiben nem írják alá a szerződést, akkor a továbbiakban semmire sem kötelezhetőek, megszűnnek a feltételek, amik tudatában érkeztem az országba. Maradhatok náluk szerződés nélkül is, és várhatom, hogy A. az anyuka egyszer bepipul, mert izzad a feje a paróka alatt, és kirak az utcára, mert én rossz helyre raktam a kisvillát. És akkor majd ott állok a pink színű bőröndömmel a macskaköves utcán.
Folytatnám a rémtörténet szövögetését, de Csilla most hívott. A. egy hónap után most végre reagált. Ehhez mindössze egy levél kellett, melyben Csilla meg kívánja szüntetni a családdal az együttműködést. Ez a sorok között azt sugallja, hogy én visszavonulok a színről. És láss csodát, a mindig elfoglalt szuperanya, szupernő, szuperfeleség perceken belül képes volt felvenni a telefont, és értetlenül kérdezgetni az üzenetrögzítőt, mi a probléma.
Holnap tovább bonyolódnak az események, és én érdeklődve várom a mérkőzés eredményét! Hajrá csajok!
És akkor jöjjön végre az igazán vérpezsdítő jelenség, a Sjoelen! Ez egy fából ácsolt, két méter hosszú csúszdaszerűség. Négy kicsi kapun kell betalálni a fából készült korongokkal. Minden kapu, más pontszámot ér. Nem tudom, mennyire képszerű a dolog. Szóval állsz a fa szerkezet végénél és csúsztatod a kis fa korongot. Nagyon örülsz, ha becsusszan az egyik a kis kapun, és nagyon bosszant, ha nem. Én teljesen elvesztettem az önuralmam. És olyan mérges lettem, amikor századszorra sem találtam be, hogy szét tudtam volna verni, a hatvan éves családi ereklyét. Tjeu Opa nagyon menő ebben a játékban, a kis cappuchino csal itt is, mint minden másban, a nagyi meg egyszerűen szarrá vert mindenkit. Ezt játszottuk ma négy órán keresztül. Közben sűrű imákat eregettem, hogy álljon már el az a rohadt eső, mert a fa-kugli a designer outletre szánt délután helyét töltötte ki. Hát nem állt el, így a korongozás kiszorította Pradat és társait a ringből. Így éjfél magasságában, a nap izgalmai után nagyon fáradt vagyok, de még előkeresem a hulala szoknyám és a tamtamdobom, és eljárom az esőűző táncot. Mindezt érted Giorgio Armani!
23. februára 2010, Horn
Biztos jó helyen vagy te?! Armanik közt át fogsz szocializálódni, én meg majd megszakadhatok...
VálaszTörlés