Gondoltam, ez a kaleidoszkóp majd nagy
ötlet lesz, pörgetem, pörgetem, a végén pedig felröppen a hír, hogy
én elröppentem Korfuról. Azonban „Az írás nem szelíd gazda, a mondatok, ha
abbahagyjuk őket, sosem folytatódnak eredeti minőségükben...“. (Szabó Magda: Az Ajtó)
Aztán, aki blogot ír, az ne akarjon titkot tartani.
Úgy egyáltalán, író ne akarjon titkot tartani. Ha vagy annyira nagyképű, hogy el
hidd, nyughatatlan elméd zavaros frekvenciáira
bárki is ráhangolódik, tartsd fel magadnak a hibázás luxus érzését. Vedd
fel a bohém álarcát. Vagy nevezd tapasztalatszerzésnek. Hibázz, oszd meg, kiabáld
ki, tanulj belőle. Vagy ne. Hibázz újra. Mást nem tehetsz. Titkod mentális
verem. Az egyetlen hely, ahová író nem eshet.
Hogy én író lennék? Ez az, amit majd mások
ítélnek meg. Mert író Szabó Magda és író a lufimell.puff szerkesztője is. Én a
kettő közé nem tudok egyenlőségjelet tenni. Inkább úgy fogalmaznék, én írok. És
kerülgetem a vermeket.
Így történt, hogy a kaleidoszkópom szerdájánál
mindenki számára nyilvánvalóvá vált: ez nem egy átlagos munkahét, ez az utolsó
nagy vetítés. Álltam ott szipogva, reflektorfényben, képzeletbeli ravatalom
virágesőjében, és a koporsómon döngettek az önmagamnak szegezett kérdések. Megfutamodom?
Maradni szeretnék? Kinek vagy minek szól másfél hónappal előbbre hozott
távozásom? Szerelemes vagyok és most romantikus lányregényt írok az életemből? Vagy
sértődött vagyok és megbántódott orvlövészként célszemélyem orra alá dörgölöm:
elmentem? Unatkozom és elhiszem, többet érdemlek? Isten effektusom van és túlkormányoznám
a közhelyszagú sorsot?
Én csak el akartam jönni. Válaszok nélkül. Kérdések
nélkül. Attól az egyeszű késztetéstől vezérleve, hogy ez nem az én kincses
szigetem. Bátor döntés volt? Okos döntés volt? Csak egy döntés volt. Mert így
akartam dönteni.
A végére:
Éhesen szenvedek a gondolataimmal. Erre bejön,
egy fejére kötözött csíkos sállal és azt énekelgeti: „A kolbászok királynője
Angliába megy…” (Saját szerzeménye, nem kell kiguglizni) Őszintén méltányolom pozitív, gondolatébresztő, megtermékenyítő
jelenlétét, mire bosszúsan megjegyzi: Kizökkentettem a rímerdőből…
Miután ellopta a körömágybőr eltávolító
szérumom és anyámnak ajándékozta a parfümöm, lefitymálja a bejegyzésem. Így
feladom és befejezem. Egy rímerdész véleményére adni kell!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése